Főoldal

Hogyan játsszunk oldalazó/eső piacon (1. rész)

Nem könnyű profitábilisnak lenni a mostani piacon. Sokan úgy vélik, minél messzebb tekintünk a jövőbe, annál biztosabban jön majd a profit a mostani nehéz idők után. Ez a cikk egészen mást sugall.

Ameddig a jelenlegi trend nem fordul meg, és mind forgalomban, mind árban nem erősödnek a részvények Magyarországon, addig a folytatódó unalmas, esegető piacon nem érzik magukat igazán jól a befektetők. A részvények az ellenállási szintek között pattognak – ha éppen nem lépik át azokat lefelé. A volatilitás, a forgalom alacsony, az árakat a legkisebb pénz is alaposan meg tudná mozgatni, csak éppen ez a pénz nem látszik sehol. A piac oldalazik, a hosszútávú befektetők is úgy érzik, hogy egy alagútban vannak, aminek nem látszik a vége, azaz hiába vesznek hosszútávra részvényt kedvező árakon, minden kedvező árnál van még kedvezőbb, és minden tervezett időtartománynál van hosszabb.

Régen elképzelhetetlen lett volna, hogy egy kisbefektető azt mondja, hogy ő a Matáv részvényt öt (5) éves távra vette, addig biztosan emelkedni fog. Korábban a kisbefektetők nem éppen türelmükről voltak híresek. Most is inkább a keserűséget, a kétségbeesést érezhetjük ki ezek mögül a kijelentések mögül, és azt a totális bizonytalanságot, amibe már az a (rém)kép is bekerült, hogy a BÉT így tönkre fog menni.

Pedig meg kell tanulnunk egyrészt az együttélést a mostani piaci feltételekkel, másrészt pedig a lavírozást benne, hiszen egyre inkább úgy tűnik, hogy az elkövetkezendő rövidebb-hosszabb jövőben a piac a mostanihoz hasonló arcát fogja mutatni.

Egyre többen vélik úgy, hogy az elmúlt néhány év komoly áremelkedése hosszú időre a hátunk mögött marad, a pénzkeresés a tőzsdén ettől kezdve nem úri passzió, hanem jobb esetben is véresen komoly munka lehet csak, és noha annyira szeretnénk hinni, hogy a nehezén már túl vagyunk, sokan állítják, hogy az út lefelé még tart. Nincs mit tenni, nekünk is át kell gondolni, hogy ilyen körülmények között milyen stratégiával közelítjük meg a piacot.

Noha nem egyszerű elhinni, hogy a nehéz napokat hónapokban számoljuk, ha rátekintünk a japán Nikkei index elmúlt 10 éves grafikonjára, akkor kiderül, hogy a mostani 13 ezer pont körüli értékkel szemben 10 évvel ezelőtt még közel 40 ezer ponton állt! Közben persze volt néhány viharos emelkedési periódus, de ezek csak kiépítették a további esés alapjait – helyesebben inkább tetőit. Bárhogyan is tettek a japán tőzsdézők, semmiképpen sem volt könnyű dolguk. Mind a short, mind a long oldalon voltak ígéretes lehetőségek, a piac pedig összeségében egykedvűen csökkent. Ennek eredményeképpen a nyitott és hosszútávon tartott short pozíciókkal lehetett a legnagyobb nyereséget elérni, és egyáltalán nem a vegyünk-és-üljünk-rajta típusú befektetésekkel, amikben pedig most is mindenki bízik. Hogy lehet-e etikai ellenvetés a masszív shorttal szemben? Csak akkor, ha lehetne az ellen is szót emelni, ha egy kormány agresszív vételeivel óriási pénzeket nyom a tőzsdébe, hogy egy adott szint fölött tartsa. Ez sokkal kevésbé piaci lépés – ezt valahogy mégis mindenki természetesnek véli. Az ázsiai összeomláskor a hong-kongi piacot a kormány mentette meg, óriási tételekben vették a részvényeket, hogy megállítsák az esést, és sikerült is nekik. A shortosok szerint ez piacellenes lépés volt, és így kétségtelenül nem nyertek annyit, mint normál esetben, sőt biztosan sokan közülük jelentős mértékben vesztettek is. De a piacnak kellett a külső, feltétel nélkül beáramló  pénz, ezért a kormány beavatkozása sokat segített. Akik a piaci körülmények alapján esésre számítanak, azok ugyanakkora kockázatot vállalnak, mint az emelkedésre számítók. A kettő között érdemleges különbség nincs.  Hiszen a trendet nem a shortosok állítják be. Ők csak követik.


Nikkei japán tőzsdeindex 1984-2000 között. (Forrás: www.maoxian.com)

Véleményünk szerint a jelenlegi piacon a követendő szemlélet a játék a MOST-ra lehet. MOST, mint ebben a pillanatban, azonnal. Nem holnapután, jövő hónapban és öt év múlva. MOST. Ha lehet nyerni, nyerjünk MOST, ha nem lehet, szálljunk ki MOST. A lényeg: nincs időtáv, nincs jövőkép, nincs semmi más, csak a pillanat, amit vagy megragadunk, vagy elszalasztjuk. Annyira ide-oda pattognak az árak, annyira nem lehet látni a holnapot, hogy a MOST lehet az igazi ütőkártya a kezünkben.

(Folytatása következik!)

I-Valentino

2001.03.29

Főoldal

 

  websas.hu

 E-mail                      Egyedi szoftverfejlesztés    

(c) Intro 98 Bt., 2009. Minden jog fenntartva