Főoldal    Startvonal

Kezdőknek: A tőzsdézés alapjai (2. rész)

Alapvető infók a tőzsdéről

Kapcsolódó:  Kezdőknek: A tőzsdézés alapjai (1. rész)

Volt már néhány korábbi cikkünk is a témában, amit ajánlunk szíves figyelmükbe:  --1--   --2--   --3--

Tőzsdei kötés tehát csak akkor tud létrejönni, ha van vevő és eladó is az adott részvénynél, és azonos áron, azonos mennyiségben tudnak „megállapodni”. Ez úgy néz ki, hogy a befektetők megbízást tudnak adni, hogy X mennyiségű részvényt szeretnének venni Y forinton. Ezek a megbízások az ún. ajánlati könyvbe kerülnek, ahol tartózkodhatnak vételi és eladási ajánlatok is. Tegyük fel például, hogy A befektető szeretne vásárolni 100 db ABCD részvényt 2010 forinton. Ekkor ad egy ilyen megbízást (mondjuk a tőzsdenapot megelőző este), és a tőzsdenapon megbízása megjelenik az ajánlati könyvben. E könyvet a brókercégek, és a kereskedést figyelő befektetők is láthatják, tehát tudják, hogy valaki szeretne ABCD részvényt venni 2010 forinton. Tegyük fel továbbá, hogy B befektető már rendelkezik 50 darab ABCD részvénnyel és most eladni szeretne. Mit tehet? 2 lehetősége is van:

1) Mivel látja, hogy van egy vevői ajánlat 2010 forinton 100 darabra, ha ad egy eladási megbízást az ő 50  darabjára 2010 forinton, akkor tőzsdei kötés születik, méghozzá a következő módon: történik egy 50 darabos kötés 2010 forinton. Az eladó eladott, a vevő pedig megvett 50 darab részvényt. Mivel előzetesen 100 darabot kívánt megvásárolni, ezért A befektető továbbra is bent marad az ajánlati könyvben 2010 forinton, azonban már csak 50 darabbal, hiszen a másik 50 darabot megkapta.

2) Amennyiben 2010 Ft-nál magasabb áron szeretné eladni B befektető a részvényét, akkor ő is tehet egy eladási ajánlatot magasabb áron, ami az ajánlati könyv eladási oldalára kerül. Ha 2050 forinton szeretné eladni, akkor tesz egy ilyen ajánlatot, és bízik benne, hogy lesz majd olyan vevő, aki ilyen áron is megvásárolja tőle a részvényt.

Fontos tehát látni, hogy az ajánlati könyv a befektetők „óhajait” mutatja, az egyik szeretne X forintért vásárolni, a másik szeretne Y-ért eladni, de kötés nem ebből születik. Csak akkor jön létre, ha van olyan befektető, aki a már a könyvben lévő ajánlatot elfogadja, és belemegy, hogy 2010 forintért eladjon, vagy 2050 forintért vegyen. Ha C befektető venni szeretne részvényt, de eladó csak 2050 forinton van, akkor ő is megteheti, hogy beáll a vételi könyvbe, ha neki ez a 2050 forint magas ár. Ha úgy ítéli meg, beállhat A befektető mellé 2010 Ft-on vagy őt megelőzve 2015 forinton, és így tovább. De ettől nem lesz részvénye, csak akkor ha valaki  más elad azon az áron, amelyiken ő az ajánlati könyvben áll. Ha mindenképpen venni akar az adott pillanatban, akkor el kell fogadnia a 2050 forintos eladási ajánlatot, hiszen azon az áron azonnal a részvényhez juthat.

Egy lehetséges ajánlati könyv példaként:

Vételi mennyiség

Vételi árfolyam

Eladási mennyiség

Eladási árfolyam

100 darab

2010 Ft

50 darab

2050 Ft

500 darab

2005 Ft

1500 darab

2055 Ft

5225 darab

2000 Ft

800 darab

2070 Ft

300 darab

1990 Ft

6850 darab

2100 Ft

2000 darab

1965 Ft

 

 

 A táblázatot úgy kell nézni, hogy a bal oldali két oszlop a vételi ajánlatokat mutatja, a jobb oldali az eladásokat. Vételnél felülről lefele csökkennek az ajánlatok árai, a legfelső kínálja a legmagasabb árat, azaz ha egy eladó az ajánlati könyv alapján ad el, akkor mindig a legfelső sorban lévő vétele teljesül először. Eladásnál is ugyancsak a legfelső sorban álló tud eladni először, de itt azért, mert az a legalacsonyabb eladási ajánlati ár áll elöl, mögötte a magasabbak. Ha valaki el szeretne adni 2040 forinton, akkor a táblázat úgy változna, hogy minden sor lejjebb menne, és a 2040 forintos kerülne az első helyre. Egy újabb eladó 2030 forinttal ezt is megelőzné, egészen 2010 forintig, mert 2010 forint esetén tőzsdei kötés is születik 100 darab erejéig.

Természetesen az ajánlati könyv is folyamatosan változik a nap folyamán, hiszen a megbízások kivehetők, betehetők, módosíthatók. A megkötött, létrejött üzletek azonban már nem visszavonhatók, ha tehát véletlenül eladás helyett vásároltunk (rosszul töltöttük ki a megbízási adatlapot és létrejött az üzlet), akkor ez egy teljesen szabályos üzletkötés, mégha nem is azt akartuk. Ezért figyelni kell a megbízás megadására, mert jóvátenni csak úgy lehet az ilyenfajta hibákat, hogy a megvásárolt részvényt rögtön eladjuk, ekkor azonban egyrészt jutalékot kell fizetni, másrészt pedig árfolyamveszteség is érhet (ha már csak alacsonyabb áron van vevői ajánlat).

 

Árfolyam emelkedése, esése

Általánosan ismert tőzsdei szleng szó a bika, amely egy jelentősebb árfolyam-emelkedési időszakot jelez, ilyenkor a részvényárak megállíthatatlanul törnek felfele, mindenki nyereséget ér el, aki részvényt vásárol. Másik ilyen a medve, amikor pedig az árak engesztelhetetlenül csökkennek, egyre alacsonyabb és alacsonyabb szinteket érve el. A két szó angolszász területről terjedt el, evvel egyező a francia nyelvterületről meghonosodott hossz (hausse – jelentése emelés, emelkedés), ami szintén nagyobb áremelkedési periódust jellemez, és a bessz (baisse – jelentése csökkenés, apadás), ami pedig masszív tőzsdei árcsökkenésre utal. Mindezek ismerete azért fontos, mert a részvénypiacok alapvető jellemzője a trend, azaz, hogy vagy le vagy fel –, de valamilyen irányba huzamosabb ideig  haladnak.

Az a kérdés, hogy ez hogyan valósul meg a valóságban, miért, és hogyan mozognak az árak?

Hosszan tartó részvényárfolyam-emelkedés akkor történhet, ha az adott cég valamilyen okból felkelti a befektetők érdeklődését és sokan szeretnének vásárolni a részvényekből. Az ok lehet cégspecifikus vagy nemzetközi hatás eredménye, gazdasági vagy politikai természetű. Tegyük fel például, hogy egy gyógyszergyártó vállalat bejelenti, sokéves kutatómunka eredményeként felfedezték az AIDS vírus ellenszerét, és elkészültek az azt gyógyító készítménnyel. Ha ez megvalósul, akkor a vállalat a gyógyszerből a későbbiek során nagyon sokat tud eladni, mivel jelenleg ők az egyetlenek, akik ilyet tudnak gyártani. Emiatt magas árrést képesek beépíteni a forgalmazási árba, hiszen nem nagyon van versenytársuk, ami pedig azt jelenti, hogy a cég sokkal nagyobb bevételre és nagyobb nyereségre fog szert tenni, mint a hír bejelentése előtti szint. Ennek következménye, hogy a tulajdoni hányad adott része, azaz 1 darab részvény értéke is a jelenleginél magasabb kell, hogy  legyen. Ha az ABCD részvény lesz most ez a gyógyszergyár, amelyik mondjuk 2050 forinton zárt, akkor a bejelentést követő napon bizonyosan sokat fog emelkedni. A hír hallatán ugyanis sokan elgondolkoznak, hogy ez milyen jelentőségű lehet a cég életében, és úgy döntenek, hogy szeretnék ebből ők is kivenni a részüket, elhatározzák, hogy részvényt vásárolnak.

A részvény emelkedése és csökkenése tehát a keresleti-kínálati viszonyok ideiglenes eltolódásának eredménye. Ha adott időszakban nagyobb a vevői igény mint az eladói, akkor a vevői igény kielégítése csak úgy lehetséges, hogy magasabb áron is hajlandók megvenni a részvényt, hiszen az adott árakon nem jelentkezik újabb eladó. (Csak annyi részvényt lehet megvenni 2050 és 2100 forint között, amennyit el is akarnak adni. Ha több kell, akkor magasabb áron kell hozzájutni.)

 

 

(Folytatása következik!)

Kapcsolódó:  Kezdőknek: A tőzsdézés alapjai (3. rész)

 

Korpa Bálint

2007.05.28.

 

Főoldal    Startvonal

 

  websas.hu

 E-mail                      Egyedi szoftverfejlesztés    

(c) Intro 98 Bt., 2009. Minden jog fenntartva