Főoldal    Startvonal

Kezdőknek: A tőzsdézés alapjai (1. rész)

Alapvető infók a tőzsdéről

Volt már néhány korábbi cikkünk is a témában, amit ajánlunk szíves figyelmükbe:  --1--   --2--   --3--

A tőzsde alapvetően azt a szerepet tölti be, hogy a gazdaságba pénzt juttasson: a vállalatok részesedésük egy részéről lemondva készpénzhez jutnak, amit saját fejlődésük, beruházásaik és terjeszkedésük céljára fordíthatnak.

Első lépésben tehát a cégek ún. részvénykibocsátással kerülnek be a tőzsdére, a kibocsátott értékpapírokért (részvényekért) cserébe pénzt kapnak. A részvénykibocsátás eredményeképpen, a cég tulajdoni hányadának egy részét vagy egészét áruba bocsátja valamilyen áron, az azt megvásárlók (a befektetők) pedig tulajdoni hányadot szereznek a vállalatban. A részvénykibocsátással párhuzamosan a cég megjelenik a tőzsdén, ez ugyanis az az intézmény, ahol a kibocsátott részvényekkel kereskedni lehet. Ilyenformán a tőzsde egy piac, ahol a tőzsdei részvények adásvétele szabályozott keretek között történik.

Részvénykibocsátáskor úgy határozzák meg 1 db részvény árát, hogy a kibocsátást szervező cég felbecsüli a cég értékét, meghatároz egy hipotetikus értéket annak alapján, hogy az adott gazdasági szektorban a vállalat a többi vállalathoz képest milyen gazdasági pozícióban van. Ez az értékbecslés természetesen sok egyéb tényezőtől is függ, sok mindent figyelembe kell venni. Ha a megbecsült érték mondjuk 10 milliárd forintra jön ki, tehát ennyi a cég jelenlegi piaci értéke, akkor ha 5 millió darab részvényt szándékoznak kibocsátani, 1 db kibocsátási ára 2000 Ft lesz. (10 000 000 000/5 000 000 = 2 000). A részvényárak mögött, —  ezt már tudjuk — valós, a gazdaságban cselekvő vállalatok állnak. Az adott vállalat fejlődési kilátásai, eredményei, fejlesztései, beruházásai mind-mind komoly kihatással vannak a részesedés értékére. A részesedés pillanatnyi értékét pedig a részvényárfolyam mutatja. A részvény ára tehát ingadozik, attól függően, hogy a részvényeket birtokló befektetők hogyan ítélik meg a vállalat teljesítményét, jelenét, jövőjét.

A tőzsdei árak változása, a kereskedés folyamata

A részvények árfolyama a napi tőzsdei kereskedés ideje alatt folyamatosan változik. A nyitó ár a tulajdonképpeni első kötés az adott tőzsdenap, a záró ár az utolsó kötés, az átlagár a napi kötések árainak átlaga (ez utóbbi fizikailag tehát nem feltétlenül megvalósult árú kötés, hanem egy átlagérték!). Ezenkívül az adott napon létrejött legalacsonyabb árú kötés a napi minimum ár, az adott napon létrejött legmagasabb árú kötés a napi maximum ár. Ezeket az értékeket láthatjuk akkor is, ha az újság tőzsde rovatát nézzük meg. További fontos adat a napi forgalom, ami azt mutatja meg, hogy aznap hány darab részvény cserélt gazdát, azaz az X darab kötésben pontosan mennyi részvény vett részt. (Értékes adat lehet ennek forintosított értéke is, amit a darabszám*záróár képlet ad meg.) Ezenkívül az előző napi záróár és az aznapi záróár különbsége adja meg az emelkedés vagy csökkenés mértékét, azt pontban (forintban), illetve százalékban egyaránt számon tartják. Így ha egy részvény előző nap 2000 Ft-on zárt, majd a következő napon 2050- Ft-on, akkor az elmozdulás mértéke +50 Ft, a százalékos érték pedig +2,5%. A megadott árak mindig 1 darab részvényre vonatkoznak. (Forgalmi adatok nyilván nem.)

Kötés és jutalék

Ahhoz, hogy az említett árak kialakulhassanak, szükséges tehát, hogy ún. kötés, (tőzsdei üzletkötés vagy tranzakció) szülessen. A kötés az az esemény, amikor egy vevő és egy eladó meghatározott, azonos áron részvényt cserél egymással. A vevő megkapja a meghatározott számú részvényt, és ezentúl ő rendelkezik vele, az eladó pedig „megszabadul” tőle, ezentúl már nem rendelkezik az adott számú részvénnyel, megkapja viszont annak pénzbeli ellenértékét. Ha például 100 db ABDC  részvényről van szó (a példában említett ABCD részvény nem valós cég - szerk.), amelynél a kötés 2050 Ft-on született, akkor a vevő értékpapírszámláján megjelenik a 100 darab részvény, levonódik 2050*100 Ft (mennyiség*ár) valamint az ehhez tartozó jutalék, az eladónál pedig eltűnik az értékpapírszámláról 100 db ABCD részvény és hozzáadódik 2050*100 Ft (mennyiség*ár). Itt is történik ugyanakkor jutaléklevonás, ami általában az ügylet 0,3%-a és 1%-a közötti érték. (Jutalékot tehát mind a vevőtől, mind az eladótól levonnak!)

A jutalékot a brókercég számítja fel, minden tőzsdei üzletkötésnél levonják a befektetőtől. A tőzsdén ugyanis csak engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalatok, ún. brókercégek köthetnek üzletet, a befektető csak közvetett módon, brókercégen keresztül tudja ezt megtenni. Számlát kell tehát nyitni egy ilyen cégnél, arra pénzt utalni, és ettől kezdve már mód van a tőzsdén kereskedni az adott brókercégen keresztül, annak ügyfeleként. Mivel a tőzsdén csak maguk a brókercégek vannak jelen, a tőzsdei üzletkötést ők „intézik”, ezért jutalékot vonhatnak le tevékenységükért. Így tehát minden tőzsdei tranzakciónál számolni kell a jutalék költségtényezőjével is, amit mind vételnél, mind eladásnál felszámolnak. A jutaléklevonás módszere különböző lehet: Magyarországon például általános a már említett százalékban meghatározott jutalék, így a konkrét összeg a részvényszám*részvényár alapján számolódik ki.

Ezzel szemben például az amerikai tőzsdén van szabott árú jutalék, például 8 vagy 10 dollár. Ebben az esetben az adott tőzsdei üzletkötés darabszáma nem játszik szerepet, akár ha 100 vagy 5000 darab részvényről van szó, a díj ugyanakkora.

Másik általánosan elterjedt módszer a darabszámhoz kötött jutalék, például 1 db részvény 1 dollárcent. Így 100 részvény esetén a jutalék mértéke 1 dollár, 500 darab esetén viszont 5 dollár. A jutalék mértéke alapvetően határozza meg egy tőzsdéző sikerességét, fontos szermpont tehát, hogy minél alacsonyabb jutalékot felszámoló brókercégnél nyissunk számlát.

 

(Folytatása következik!)

 

Kapcsolódó:  Kezdőknek: A tőzsdézés alapjai (2. rész)

 

Korpa Bálint

2007.04.30.

 

Főoldal    Startvonal

 

  websas.hu

 E-mail                      Egyedi szoftverfejlesztés    

(c) Intro 98 Bt., 2009. Minden jog fenntartva