Főoldal

Kezdőknek: Tőzsdei bevezető (2. rész)

Néhány alapgondolat és alapfogalom. És egy cukrászda-lánc. 

Nos, tehát: miről is van szó?

Azt már tudjuk, hogy mit akarunk: tőzsdézni. De valójában mi is a tőzsde, és mit találunk mi ott?

A tőkepiac mint minden más piac, egy olyan hely, ahol vevők és eladók találkoznak, és, – mily’ meglepő – vesznek és eladnak. Mi több, a hagyományos, általánosan  ismert piaci szabályoknak megfelelően az árakat, amelyeken vesznek és eladnak, a kereslet-kínálat hatékony szabálya határozza meg,

Ha kezünkbe veszünk egy tőzsdei információkat is tartalmazó újságot, akkor a lapban megtalálhatjuk az árfolyamtáblázatot. A táblázat sok-sok oszlopa közül az egyik legfontosabb a záróárat mutatja. Ez az az ár, ami az előző napi kereskedés végére alakult ki. Másnap ezen ár környékéről indul a kereskedés. A részvények ára gyorsan változik, a kereskedés ideje alatt folyamatosan változhat

Ez annyiban meglepő lehet, hogy egy táska, egy cipő vagy egy doboz kóla ára nyilvánvalóan nem változik percről percre. Akkor miért változik a részvényeké? Nézzük meg kicsit részletesebben a tőzsde felépítését és működését.

Kezdjük teljesen az elején. Az egyik oldalon a vevők vannak a másikon az eladók. Amit vesznek és adnak, az nem más, mint a pénz. Az eladók eladják a részesedésüket és pénzt kapnak érte. A vevők pedig részesedést vásárolnak és pénzt adnak cserébe.  A tőzsde tehát alapvetően azt a szerepet tölti be, hogy a gazdaságba pénzt jutasson: a vállalatok részesedésük egy részéről lemondva készpénzhez jutnak, amit saját fejlődésük, beruházásaik és terjeszkedésük céljára fordíthatnak.

Ezért tehát a részesedés az értéktőzsdén, ahol részvényekkel kereskednek, egy-egy vállalatban birtokolt tulajdoni hányadot jelent. Ezt a tulajdoni részt, a vállalat egy-egy darabját adják-veszik a tőzsdén.

Ez eddig oké, de mi is ennek a célja? Miért vásárol bárki is vállalati részesedést a saját készpénzéért cserébe? Nézzünk meg erre egy részletes példát.

Egy fiatalember megfigyeli, hogy a városkában, ahol lakik, nincs egyetlen fagylaltozó sem. Elhatározza, hogy nyit egyet, mert úgy gondolja, hogy szüksége lenne erre a városnak. Nem tud felvenni kölcsönt a bankból a költségekre, mert nincs hozzá fedezete. Megkéri négy barátját, hogy adjanak neki kölcsön pénzt. Barátai a nagy részét állják, 20%-nyi költséget áll a fiatalember, akit nevezzünk Elemérnek. Elemér létrehozza a fagylaltozót, összesen 2 millió forintot áldozva rá. Az üzlet beindul. A számítás bevált, a fagylaltozó hamar népszerű lesz. A bevételek egy-két év alatt olyan szépen fejlődnek, hogy Elemér nyit egy másik fagylaltozót is a szomszéd városban. Így már két boltja van, a bevételek még jobban növekednek. 3-4 év alatt Elemér fagylaltozójából megyei szinten ismert cukrászda-lánc lett. A megyében 5 boltja van, és már nemcsak fagylaltot, hanem cukrászsüteményt is árul. 

Elemért ekkor felkeresi az ország legnayobb cukrászdájának tulajdonosa, és meg akarja venni Elemér boltjait egytől-egyig. Az összes költségen túl az eredetileg befektetett 2 millió forint helyett a vásárló 20 millió forintot ígér. Elemér eladja a boltot, a 20 millió forintot szétosztja a barátok között, mindenki a 10-szeresét kapja annak, amit eredetileg befektetett. Elemér munkája tehát beért,  részesedése a vállalatban pedig megtízszereződött. Néhány év múlva az újság megírja, hogy  az Elemértől vásárló főcukrász egy külföldi cégnek eladta a teljes cukrászda-láncot, az ominózus 20 mllió forintos részt 50 millió forintért adta tovább. A cukrászda ugyanis olyan népszerű volt, és olyan jól működött, hogy a külföldi cég ilyen áron is megvásárolta.

A rákövetkező évben azonban egy nem várt dolog történt, a cukrászda fagylaltjától néhányan betegek lettek, és kimutatták, hogy a fagylaltban egy nem megengedett ételadalék is szerepelt. Ennek hatására a vendégek kezdtek el-el maradozni, az időközben épült más cukrászdák ezután jobban vonzották a vendégeket. Be kellett zárni több cukrászdát is, és alapos átszervezést kellett végrehajtani. A külföldi cég végül a cukrászda-lánc teljes eladása mellett döntött, azonban vevő mindössze 8 millió forintos áron jelentkezett. A külföldi cég végülis eladta ennyi pénzért a cukrászdát, mert nem kívánt további pénzeket beleölni a fenntartásba. Így jókora veszteséget szenvedett el, de megvált a részesedésétől.

Az új tulajdonos teljesen átalakította a boltokat, új süteményeket vezetett be, és a cukrászda mára ismét virágzik. Egy másik külföldi cég 20 millió forintért vásárolt meg 50%-nyi részesedést nemrégen a cégben.

Mit mond ez a történet? Azt, hogy a részvényárak mögött valós vállalatok állnak. Az adott vállalat fejlődési kilátásai, eredményei, fejlesztései, beruházásai mind-mind komoly kihatással vannak a részesedés értékére. A részesedés pillanatnyi értékét pedig a részvényárfolyam mutatja.

(Folytatása következik!)

-TS-

 2001.02.16.

Főoldal

 

  websas.hu

 E-mail                      Egyedi szoftverfejlesztés    

(c) Intro 98 Bt., 2009. Minden jog fenntartva