Főoldal    Startvonal

Kezdőknek: Oszd meg? (2. rész)

Általánosan elismert kockázatcsökkentő tényezőnek tekinthető az egyszerre több különböző részvény birtoklása: ezt nevezzük diverzifikációnak. Viszont ez csökkenti a nyereséget, ha egy részvényünk nagyon emelkedik, a többi kevésbé. Ilyen esetben milyen jó lenne, ha minden pénzünk abban az egy papírban lenne. Ez a koncentráció. Előnyökről, hátrányokról bővebben a cikkben.

Kapcsolódó: Kezdőknek: Oszd meg? (1. rész)

Minden befektető szembe találja magát avval a problémával, hogy kockázattűrő képességéhez mérten vajon hogyan építse fel portfólióját, érdemes-e csupán egyetlen vagy csak nagyon kevés részvényt tartani, vagy egy szélesebb bázis esetleg jobban jövedelmez? A diverzifikáció és koncentráció alapkérdéseiről esik szó ebben az írásban.

Koncentráció

A koncentráció az előző részben említett diverzifikáció ellentéte. Ahelyett, hogy a befektetésre szánt pénzt szétosztanánk sok kisebb részre, ehelyett egy vagy csak néhány részvénybe fektetjük.

A koncentrált portfólió elméletileg nagyobb nyereséget tud hozni, mint a diverzifikált, ugyanis ha a kiválasztott részvény jól teljesít, akkor annak pozitív hatása az egész portfólió értékére nyilvánvalóan sokkal erősebb hatást fejt ki, mint ott, ahol sok részvény között oszlik el a nyereség.

A koncentrált portfólió ajánlott a kezdők és a kevesebb tőkével rendelkezők számára. Kevés tőke esetén értelmetlen nagyon kicsi részekre felaprózni a pénzt, kezdők számára pedig a részvények könnyebb nyomonkövetése miatt lehet előnyösebb ha az első időkben csak néhány részvényt vásárolnak, a ráfordítandó pénzmennyiségtől függetlenül.

Kezdők számára tehát az az ajánlat, hogy ne az állandó részévnykereséssel és befektetésük folyamatos figyelésével foglalkozzanak, hanem jól kiválasztott egy-két papír megvétele után a ráfordított időt sokkal inkább avval töltsék, ami igazán érdekli őket. Ha ez nem első helyen a tőzsde, az nem baj, egy átlagos befektetőnek nem is lehet ez elsőszámú hobbija. Aki viszont komolyabban akar elmélyülni, azok számára ajánlott, hogy az időt tőzsdében való jártasságuk csiszolására fordítsák, olvassanak könyveket, tájékozódjanak az újságokból, interneten, hogy minél gyorsabban szakértővé váljanak.

A befektetési alapokra általában úgy tekintünk, mint a legjobban diverzifikált portfóliókra, pedig van néhány közöttük, amelyik éppenhogy a koncentráció módszerét használja befektetéseinél. Ezek az alapok egy-egy részvénytípusra, szektorra koncentrálnak, és noha maga az összetétel nyilvánvalóan több részvényből áll, mivel a részvénycsoport homogén, vagy egy-egy szektor van  csak kiválasztva, ezért ez a fajta befektetés koncentráltnak tekinthető. A hatások lényegében azonosak azzal, mintha a kisbefektető csak egy-két részvényt vásárolt volna.

A 2000. év második felében és 2001-ben a technológiai alapok gyászosan teljesítettek. Ellenben az olajrészévnyeket tartó vagy gyógyszeralapok szép nyerséget hoztak. Itt tehát a teljes szektor leképezése történik, ami nem igazán különbözik attól, mintha a kisbefektető megvenné az adott szektor egyik legjobb részévnyét. Ha a szektor esik, a legjobb részvény is esni fog, emelkedésnél pedig emelkedni. Természetesen a kiválasztás fontos szempont (lényegében ennek terhét veszik le az alapkezerlők a befektetők válláról), mert az adott szektorban egy rosszul kiválasztott papír jelentősen alulteljesítheti az átlagot. Egy ilyen alapnál ez nem probléma, mert ott a nagyszámú részvény miatt tudják „hozni” a szektor átlagos teljesítményét, de mi mint kisbefektetők hibázhatunk, és ezt csak a gynege hozamból vesszük észre.

A koncentrált befektetési forma nagyobb kockázatot jelent a diverzifikált formánál. Egy-két részvény esetén minden negatív hatás hatványozottan érződik. Ha a részvényünk esik, sokkal nagyobb mértékben rontja a portfólió összteljesítményét, mintha a teljes állomány 5-10 összetevőből állna.

A tőzsde rövid távon gondolkozik. Ha egy cég hosszú távon nagyon ígéretesnek tűnik is, egy-egy rosszabb évi teljesítménnyel a befektetők alaposan ledöngölhetik az árát, tekintet nélkül a hosszú távú jó kilátásokra. Ellenszerként az alapos kutatás, részvénykiválasztás ajánlható, és bizonyos pozíciómenedzselési technikák akkor sem nélkülözhetőek, ha  nagyon-nagyon hosszú távra tervezünk befektetni. Ha nem akarunk, nem tudunk ezekkel a felmerülő problémákkal (mert ezek azok) foglalkozni, akkor egyértelműen a befektetési alapok ajánlhatók. Ha emelkedik a tőzsde, jó hozamot tudnak elérni, ha esik, azért nem esnek annyit

    

    Koncentrált portfólió előnyei:

  • Magasabb nyereség nagyobb valószínűsége

  • Befektetés könnyebb nyomonkövetése

  • Hosszú távú befektetés esetén kíváló eredményt lehet elérni

  • Kezdők és kevesebb tőkével rendelkezők számára egyszerű módszer

    Koncentrált portfólió hátrányai:

  • Általában nagyobb kockázatot jelent – különösen rövidtávon

  • Sokkal mélyebb ismereteket igényel a kiválasztott néhány cégről

 

Annak eldöntése, hogy a megismert tulajdonságk alapján melyik módszert kezdjük alkalmazni, leginkább kockázatvállalás kérdése. Az előnyök/hátrányok áttanulmányozása után egy-egy időtávra kipróbálhatjuk mindkét módszert. A koncentráció esetén fontos leszögezni, hogy a kiválasztott néhány cég működését, jövőbeni kilátásait alaposabban meg kell ismerni, mint a diverzifikált módszer esetében.

Mindenkinek jó befektést kívánok!

-TS-

2001.04.23

Főoldal    Startvonal

 

  websas.hu

 E-mail                      Egyedi szoftverfejlesztés    

(c) Intro 98 Bt., 2009. Minden jog fenntartva