Főoldal    Startvonal

Day trader őrület

Van, akinek minden nap Fekete Hétfő*

Senki nem tudja, egészen pontosan mi váltotta ki Mark Barton-ból, hogy 1999-ben, egy verőfényes tavaszi délelőttön besétáljon egy atlantai,  napon belüli kereskedők számára kialakított kereskedési irodába, és az ott ülő tőzsdézőkre fegyverével tüzet nyisson. 

Az 1929-es tőzsdekrach után a tönkrement befektetők közül sokan szégyenükben és elkeseredettségükben levetették magukat az ablakból. Elképzelhető, hogy mit érezhettek, miután minden pénzüket elvesztették, és az addig felépített életük pillanatok alatt semmivé foszlott.

Senki nem tudja, egészen pontosan mi váltotta ki Mark Barton-ból, hogy 1999-ben, egy verőfényes tavaszi délelőttön besétáljon egy atlantai, day traderek, vagyis napon belüli kereskedők számára kialakított kereskedési irodába, és az ott ülő tőzsdésekre fegyverével tüzet nyisson. Az első hiradások szerint Barton az ebben az irodában napon belüli üzletekkel elszenvedett tőzsdei veszteségei miatt „bukott ki”. Felmerülhet viszont a kérdés, hogy miközben a Dow Jones index 1999-ben dinamikusan emelkedett, hogyan kerülhet valaki olyan állapotba, mint amit a legnagyobb tőzsdekrach idején lehet csak átélni?

A válasz a kereskedési technikában keresendő. A napon belüli kereskedés esetében ugyanis a játékosok óriási téteketet tesznek egynéhány kockázatos részvényre, és ha a a számítás nem jön be, néhány perc  vagy néhány óra alatt hatalmas pénzeket lehet elveszíteni függetlenül attól, hogy maga a piac éppen hogyan viselkedik. Így a helyzet könnyen alakulhat úgy, hogy egy-egy rossz széria nyomán a játékosnak lényegében bármyelyik nap Fekete Hétfő lehet.

A napon belüli kereskedés, a day trading azt jelenti tehát, hogy a részvények csak nagyon rövid ideig tartózkodnak a játékos számláján, aki azért vásárol, hogy utána a lehető leggyorsabban el tudja azokat adni, némileg magasabb áron. Ezt a játékot naponta többször is el lehet játszani (Amerikában az aktív day traderek akár napi 10-20 kört is csinálnak!), és nem csak egy irányba: a long játék esetén a játékos először vásárol és magasabb áron igyekszik eladni, a short  játék esetén először elad, majd később alacsonyabb áron akarja visszavásároni. A napon belüli játékra szakosodott brókercégek Amerikában komplett irodákat állítottak fel ügyfeleik számára, ahol számítógépek tucatjai állnak rendelkezésre a lehető leggyorsabb hálózati összeköttetéssel, így a tőzsdézők online, az interneten keresztül adhatnak megbízásokat, amik néhány másodperc alatt be is kerülnek a tőzsdére, és teljesülnek is. Ilyen sebesség mellett, az óriási részvényforgalom segítségével a napon belüli kereskedés egy speciális, és egyre virágzóbb tőzsdei vállfajjá nőtte ki magát a ’90-es évek második felére. A játékosokat a számítógépeken a gyors hozzáférés mellett komoly elemző és grafikonrajzoló szoftverek segítik a megfelelő részvények kiválasztásában és a futó tranzakciók menedzselésében. A sikeres napon belüli tréderek próbálják meglovagolni az árfolyamváltozásokat, és a gyorsan mozgó, nagy forgalmú részvényeket adják-veszik a teljes kereskedési nap során.

Nyilvánvalóan mindenki a gyors és könnyű meggazdagodást látja a napon belüli kereskedésből. Nagy téttel játszva, egy-két jó húzással nagyokat lehet kaszálni, a probléma mindössze ott van, hogy ennek az éremnek is természetszerűleg két oldala van, merthogy veszíteni éppolyan sokat lehet. Az első és legfontosabb, valamint talán az egyik legismertebb day trader szabály úgy szól, hogy a veszteséges pozíciót hamar fel kell számolni, a nyereségest pedig a lehető legtovább kell tartani. Az elméleti tanács szép dolog, de ennek betartása nagyon is nehéz – ezt az tudja igazán, aki már játszotta ezt a fajta játékot.

A nagyobb nyereséghez minél változékonyabban mozgó részvények szükségesek. Minél nagyobb a hullámzás napon belül, annál nagyobbat lehet nyerni egy-egy jó beszállással. Ehhez viszont a hagyományos, nagy részvények nem igazán megfelelőek, mert napon belüli árváltozásuk nem túl ingadozó. A tréderek ezért a kisebb, divatosabb cégeket találják meg a játékra,  ’98 és 2000 között a legnagyobb játékteret az internetes papírok jelentették.

1999 áprilisában az internetes papírok nagyon magasan álltak. Nagyjából három hónap alatt jelentős korrekció történt a piacukon. (Hogy aztán ősszel, év végén elinduljon az újabb, most már mondhatjuk, végső roham az újabb csúcsok felé.) Ha a tréder ebben az időszakban rossz irányba játszott, és nem zárta le gyorsan a veszteséges pozíciót, akkor nagy pénzeket veszíthetett. Aki tőkeáttétellel játszott, az még sokkal inkább érezte a veszteséget. Aki pedig a kisebb forgalmú részvényekben játszott, a gyenge forgalom miatt nagyokat bukhatott amiatt, hogy nem tudta korrekt áron zárni a pozíciókat – mert vevők nem voltak csak sokkal lejjebbi szinteken. Hozzá kell tenni még, hogy az esés sokkal gyorsabb volt, mint az emelkedés, ezért a kevesebb tapasztalattal rendelkező játékosok szó szerint a day trader irodákban dobták be a törülközőt. (A Yahoo áprilisi 120 dolláros csúcsa után 60 dollárig esett vissza. Az AOL 90 dolláros szintjéről 40 dollárig esett. Az eBay 120 dolárról 35-ig csúszott le, az Amazon.com pedig 110-ről 40-ig. Figyelem,ezek 1999-es árak, az „első nagy korrekció” ideje! Ezután augusztustól egy újabb, egetrengető emelkedés kezdődőtt meg, a Yahoo végső csúcsa például a 2000-res összeomlás előtt 250 dollár körül volt!)


AOL 1999. március-1999. július napi grafikon (forrás: www.bigcharts.com)

Hasonlóképpen jártak azok is (nagyon sokan voltak!), akik a nagy emelkedés hatására az év első hónapjaitól shortolták a piacot, mert nem hittek a további emelkedésben. Nagyjából a csúcs környékére (’99 április) ők is tönkrementek... Pedig alapvetően igazuk volt. Jól mérték fel, hogy az árak túl magasak, jól látták, hogy ez tovább nem mehet így, mégis mindenüket elveszítették a folyamatos shorttal. Ráadásul néhány hónappal később valóban jött a várt korrekció, de addigra már rengetegen elvéreztek. „Őrültek között rossz érzés józannak lenni, és a legkevésbé kifizetődő!”

A peches napi játékosok számára tehát bármelyik nap lehet Fekete Hétfő.

Nem teljesen egyértelmű, hogy az előbb vázolt forgatókönyv volt-e az atlantai tragédia egyedüli kiváltó oka. Barton felesége és anyósa egyébként 1993-ban halt meg, a gyilkos agyonverte őket. Abban az esetben is Barton volt a gyanúsított, de nem sikerült rábizonyítani a gyilkosságot.

Nem tudható, vajon valóban csupán a napi kereskedés okozta-e a véres szörnyűséget, de azt nem szabad elfelejteni, hogy minden ilyen „stresszes meló” (mármint a napi kerekedés) megköveteli a komolyabb pszichikai  felkészültséget is, különben az idegek hamar kikészülhetnek.

Persze nem a magyar piacon...

 

Melior

2001.05.26

* Fekete Hétfő: az egy nap alatt lezajló nagymértékű árzuhanás szinonimájaként használatos kifejezés. Nevezetes Fekete Hétfők: 1929. október 28-a: Dow Jones -13%, 1987. október 19.: Dow Jones -22%

 

Főoldal    Startvonal

 

  websas.hu

 E-mail                      Egyedi szoftverfejlesztés    

(c) Intro 98 Bt., 2009. Minden jog fenntartva