|
|
USA terrortámadás után: dőlnek a tőzsde bástyái isNégy nap alatt, amióta a terrortámadás után ismét kereskedés van az amerikai piacokon, a Dow Jones index több mint 1200 pontot, mintegy 13%-ot esett. Nem kétséges, hogy előbb-utóbb jön a korrekció, de az első napokban még erényként emlegetett "nem volt pánik" piaci magatartás visszaüthet: a komolyabb korrekciót megelőzően elkelne egy kis fejvesztve eladás is.Természetesen nem szeretnénk, ha folytatódna az esés az USÁ-ban vagy itthon, de véleményünk szerint az első napokban még oly' hősiesnek tartott piaci viselkedés a lassabb esést megakadályozni nem tudta, és nem is vágta el a további esés útját: egy komolyabb pánikeladás lehetne az a jel, amikor a nagybefektetők komolyan rátenyerelnek a vétel gombra. Egyelőre azonban eladnak, és ez nem igazán szokta a piac alját jelenteni. Szegény kisbefektetők, akiket minden stratéga arra "szólít fel", hogy ne adjon el (hiszen úgyis jön az emelkedés), keserűen tapasztalhatják, hogy a nekik adott tanács nem jelenti azt, hogy a piac nem fog esni, mindössze arra jó, hogy elkendőzzük a valóságot, miszerint az amerikai kisbefektetők óriási minuszokat kénytelenek lenyelni már hosszú hónapok óta és semmilyen tekintetben nem látszik az alagút vége. Az elemzői tanács igazándiból arra vonatkozott, hogy a kisbefektető ne adjon el túlzott pánikban, mert onnan a piac vissza szokott pattanni. Csakhogy a hétfői kereskedési nap után mindenki "boldogan" sóhajtott fel: hurrá, nem volt pánik! So? A lényeg, hogy ha nem volt pánik, akkor a kisbefektetőnek legkésőbb a következő, keddi napon mégis el kellett volna adnia, mert eszerint az esést a nagyok tervszerű eladásai okozták, és nem kisbefektetői gyors pánik, ez viszont előrívetítette a további esést. Szerdán és a csütörtöki napon is szép folyamatos eladás volt, a nagyok adják, ami adható, a kisbefektető meg ül otthon mint a hülye, mert azt mondták, hogy ne adjon el. Nagyon fontos: nem erre a szituációra mondták! A helyzet szemernyit nem javul. Várja mindenki a korrekciót, az emelkedést, mi több a tartós emelkedést, de közben minden zuhan. Szép kis várakozás, nem? Minél lejjebb van az ár, annál nagyobb a kockázat, hogy eladás utáni gyors felpattanás esetén jöhet a szívroham, nehéz ilyenkor jót lépni. Egy azonban biztosnak tűnik: amikor minden a részvény eladása mellett szól, csak azért nem eladni, mert néhány elemző szerint pánikban nem érdemes kiszállni, tehát ne adjunk el - miközben maga a pánik nem is jött el, akkor érdemes elgondolkodni, hogy végülis kinek a pénze körül forog az egész? A kisbefektető saját kis dollárjaiért maga felelős - ez az állapot soha nem fog megváltozni, és nem is szabad, hogy másként legyen. Akkor viszont a döntéseket is meg kell hozni: rossz piacon adni kell, nem reménykedni. Ha lesz jó piac, biztos, hogy ad lehetőséget a beszállásra. Nem kell olyankor is a hajón lenni, amikor az menthetetlenül süllyed, mégha a jegyet előre meg is vettük. Vesszen a jegy ára: de maradjunk mi életben! Ebben az életben. I-Valentino 2001.09.21. |
|