Daytrade USA trading tőzsdézés Amerikában alacsony jutalék nasdaq nyse amerikai tőzsde no pattern daytrade rule no pdt


Főoldal

Az Egyszerű Kereskedési Terv (EKT) (5. rész)

Ha nyereségben vagyunk, akkor egy ponton túl érdemes bebiztosítani a pozíciónkat. Hogy egy adott ponton túl már ne lehessen veszteni. Ettől kezdve pedig már csak a piac pénzével játszunk, a kockázat megszűnt.

Kapcsolódó: Az Egyszerű Kereskedési Terv (4. rész)

Ez a stratégia lényegében egy szabályrendszer, aminek alkalmazásával elérhetjük, hogy részvénybefektetéseink eredménye összeségében pozítiv legyen.

Az előző részben arról írtam, hogy a nyereség bezsebelése, a profit időnkénti realizálása rendkívül fontos. Mert jó érzés papíron nagy nyereségben lenni, de még jobb, ha a nyereség már végérvényesen a miénk. Persze tudom, hogy egy fokozatosan emelkedő részvény további emelkedése valószínűbbnek tűnik, mint egy gyors fordulat. Ez igaz, de általános hibának tekinthető, hogy aki +25%-ban azért nem ad el, mert úgy érzi, hogy a részvény tovább is emelkedhet, az, ha mégis visszesés történne, +15%-ban sem adna el, és +5%-ben sem, -5%-ben pedig már végképp nem...és ez hova vezet?

Ezt a 25%-os eladási szabályt saját ötletekkel  lehet még finomítani. Például a 20-25% figyelése mellett csak akkor történik eladás, ha a részvény előző napi záróára alatt zár. Vagy ha az átlagár alatt zár. Vagy ehhez hasonló, korrekciógyanús jelek esetén. És természetesen hangsúlyozom, hogy nem kötelező egyszerre eladni a teljes mennyiséget, azt két, akár három részre is lehet bontani.

És még valami: képtelenség a legmagasabb áron eladni és a legalacsonyabban venni. A kezdők álma ez, azt gondolják, hogy az az igazi tőzsdés, aki ezt meg tudja csinálni. Pedig nem. Azt legfeljebb szerencsésnek lehet hívni. Valójában az ellenekezője az igaz.. Mivel a legalacsonyabb ár esetén a részvény még lefele megy, a legmagasabb esetén pedig még fölfele, ezért aki elcsípi ezeket, az nem azért vásárolt/adott el, mert látta, hogy a részvény esetleg fordulatot vett, hanem pusztán mert olcsónak/drágának ítélte. Így azonban látható, hogy önmagában nem az aljt és a tetőt találta el, hanem ellentétes pozíciót vett fel egy adott irányba menő részvényen. Hogy ez aztán tényleg az alj/tető lett, az csak később derül ki, azaz annak elcsípése puszta véletlen. Egyáltalán nem kell erre törekedni. Az, aki egy trendnek csak az utolsó 10%-át kapja el, ugyanúgy nyerni fog. Persze tudom, hogy mindenki a legaljától akar nyerni, evvel én is így vagyok. Csak tudom, hogy ez nagy többségében nem fog sikerülni.

Ebben a részben a nyereséges pozíció bebiztosításáról lesz szó. Ha sikerült eltalálni az irányt, és a részvény arra megy, ami nekünk nyereséget hoz, akkor egy ponton túl el tudjuk érni, hogy a játék többé ne hordozzon semmilyen kockázatot!

4. 6%-os nyereség felett az eladási pont a bekerülési ár szintjére emelkedik

Részvényt vettünk, és emelkedik! Ez a legjobb dolog, amit tőzsdés pályafutásunk alatt elérhetünk, és az a cél, hogy ez minél többször sikerüljön. De tudjuk, hogy az árak változékonyak, ami ma fölfele száguld, holnap talán már fejvesztve esik (vagy fejveszve csak menekülni szoktak?), és a meglévő nyereség ilyenkor gyorsan tud apadni.

Az EKT szerint azonban van rá lehetőség, hogy egy adott ponton túl már ne kelljen izgulni, az adott tranzakcióban már nem veszíthetünk.

Az Egyszerű Kereskedési Terv ugyanis azt mondja ki, hogy ha a nyereségünk elérte a 6%-ot, akkor az eladási alsó küszöböt (ami a tulajdonképpeni stop-loss szint) emeljük a bekerülési, vételi árunk szintjére. Miért van erre szükség? Azért, mert a szabály mindössze azt köti ki, hogy veszteség esetén –8 vagy legkésőbb  -10%-ban adjunk el, hogy a veszteséget ne növeljük. Az eddigiek alapján tehát akár 10%-os nyereség után is, ha épp megfordul a részvény árának iránya, akkor is csak –10%-ban szállnánk ki a részvényből. De ez ilyenkor nagyon gyenge megoldás lenne. Egy 10%-os nyereség után végül 10%-os veszteségben zárunk? Hát...nem tűnik túl nagy üzletnek. Pontosan ezért építjük be ezt a féket. Ha a nyereség meghaladta a 6%-ot, akkor az eladási szintet, a stop-loss szintet a vételi ár szintjére emeljük. Tehát ha 2000 Ft-on vásárolunk egy részvényt, akkor felkészülünk rá, hogy esés esetén 1800 Ft-on megválunk tőle. A részvény emelkedni kezd. Amint meghaladja a 2100-2120 Ft-ot, az 1800 Ft-os képzeletbeli eladási szintet megváltoztatjuk 2000 Ft-ra. Ílymódon, ha a részvény esetleg vissza is korrigál, 2000 alá már nem engedjük. (Ha valaki teljesen költségmentessé akarja tenni a tranzakcióját, akkor a bekerülési  árhoz hozzáadja még a brókerház jutalékát is, és az úgy kijött árat tekinti eladási alsó limitnek).

A nagy előnye ennek a rendkívül egyszerű lépésnek, hogy 6%-os nyereség után kockázatmentesen figyelhetjük részvényünk mozgását. Egy darab hajszálunk sem fog kihullani, mert nem kell már félteni a pozíciót: innen már csak nyerhetünk!

Ez egy nagyon kellemes állapot tud lenni, azt érezni, hogy tét nélkül játszunk, vagy nyerünk egy szép nagyot, vagy legrosszabb esetben kiszállunk nullán.

Mindenkinek ezt kívánom!

Főoldal

 

 

Daytrade USA trading tőzsdézés Amerikában alacsony jutalék nasdaq nyse no pattern daytrade rule  

 E-mail                     

(c) Intro 98 Bt., 2015.