Daytrade USA trading tőzsdézés Amerikában alacsony jutalék nasdaq nyse amerikai tőzsde no pattern daytrade rule no pdt

Főoldal

Az Egyszerű Kereskedési Terv (EKT) (2. rész)

Ebben a részben a veszteség minimalizálásáról esik szó.  

Kapcsolódó: Az Egyszerű Kereskedési Terv (1. rész)

Ez a stratégia lényegében egy szabályrendszer, aminek alkalmazásával elérhetjük, hogy részvénybefektetéseink eredménye összeségében pozítiv legyen.

1. Egy-egy részvénnyel ne veszítsünk 10%-nál többet!

Sokféleképpen meg lehet közelíteni a tőzsdei befektetéseket. De abban talán egyetérthetünk, hogy az egyik legfontosabb dolog, amivel rendelkezünk, az maga a tőkénk, maga a tőzsdére fordított pénzünk. Ennek védelme alapvető fontosságú. Azt is lehetne mondani, hogy a saját pénzünk védelme minden pénzt megér, de ez nem hangzik túl értelmesen. Pedig igaz. Ahogyan a bankok páncéltermeit is őrök és riasztók védik, és ahogyan mi is próbáljuk védeni otthonunkat, vagyonunkat, ugyanúgy figyelmet és törődést igényel a tőzsdén felhasznált pénz is. Furcsa, hogy sokunk attól retteg, hogy mi lesz, ha az éppen általa használt brókercég tönkremegy, és így elúszhat a pénze jórésze, miközben néhány hónap alatt pont a féltett pénze feleződött meg pl. Matávval, és noha lett volna mód közbeavatkozni, esetleg nem tette.

A pénzünket védeni kell. Ha vásárolunk egy részvényt, akkor azon a tranzakción vagy nyerünk vagy veszítünk. Több lehetőség nincs. Veszíteni érthető okokból senki nem szeret. Csakhogy a veszteség hozzátartozik a tőzsde nevű játékhoz. Rossz ezt mondani, belátni pedig még nehezebb, de ennek figyelembevétele nélkül a parkettre lépni életveszély. Nagyon sokat veszthetünk, ha nem akarjuk tudomásul venni, hogy időnként a veszteséget is realizálni, azaz a veszteséges pozíciót felszámolni kell. Merthogy minden nagyobb veszteséges pozíció kis veszteséggel indul. Olyannal, amelyet ha realizálnánk, az nem okozna fájdalmat. De pont emaitt sokan úgy vélik, nem érdemes eladni, mert az ár könnyen visszapattanhat. Néhányszor ez meg is történik, és a baj az, hogy az ilyen tapasztalatok arra bátorítják a befektetőket, hogy a következő hasonló szituációban semmiképpen ne adjanak el, hiszen a múlt alkalommal is milyen jó volt, hogy nem realizálták a veszteséget, hiszen az árfolyam visszapattant.

Ha azonban ezúttal az ár nem pattan vissza, hanem esik tovább, akkor a probléma egyre nő. A veszteség mértéke egyre nagyobb lesz, a veszteség realizálásának gondolata egyre nagyobb fájdalmat jelent, a pénzünk pedig egyre fogy. Aki a Nasdaq-on úgy vásárolt 2000 első felében internetes részvényt, hogy a későbbi esésben nem szabadult meg tőle akár veszteségben is, az kegyetlenül sokat vesztett.

Az Egyszerű Kereskedési Terv (EKT ) 1. szabálya azt mondja ki, hogy egy-egy tranzakcióval, egy-egy részvénnyel ne veszítsünk 10%-nál többet. Azaz, ha a vételi árunkhoz képest a részvény esett 10%-ot, akkor nem érdemes további okok után kutatni, hanem el kell adni a részvényt. Sajnálatos a 10%-os veszteség, de sokkal jobb, mint egy 40-50-60%-os. Ez az 1. szabály egy egyszerű biztosításként működik. Arról van szó, hogy amikor megvásárolunk egy részvényt, akkor a valószínűsített és kívánatosnak tartott nyereség mellett meghatározzuk az azt összeget, amit veszteségként maximálisan el tudunk fogadni. Úgy érezzük, hogy a részvény emelkedhet könnyen 20-30%-ot, mert jó cégről van szó, jó piaci környezetben. De eldöntjük, hogy a 20-30%-os nyereségvalószínűség mellé meghúzzuk a maximális veszteséget is, ezt határozzuk meg 10%-ban. Így tehát a játék tartalmaz egy 20-30%-os profit oldalt, és egy 10%-os veszteség oldalt. Az arány nagyon jó, tehát érdemes megvásárolni a részvényt.

Ha aztán a részvény mégiscsak esni kezd, a 10%-os szint elérése után ne nagyon gondolkozzunk a további lehetőségeinken. Adjunk el! Ha megtesszük, akkor a biztosítás működésbe lépett, megvédte pénzünket a további veszteségtől. Ha nem tesszük meg, később sokkal nehezebb helyzetbe kerülhetünk, amikor arról kell dönteni, hogy vajon a 30%-os veszteséget realizáljuk-e?

Ismerek olyan befektetőket is, akik egyszerűen rettegnek a veszteségtől. Irritálja őket, nem tudnak mit kezdeni a veszteséges pozíciókkal. Természet ellen való véteknek érzik, és mindenki mást hibáztatnak a dolgok alakulása miatt, ahelyett, hogy egyszerűen eladnának. Nagyon egyszerű lenne, de valahogy nem tudják megtenni. Inkább ülnek 30-40%-os veszteségeben, minthogy eladjanak 10%-osban. „Nem vagyok remegőkezű.” – hallottam valakitől erre a felvetésre. Túl sovány vigasz ez...

A lefele sávos vásárlás technikáját alkalmazók ezt a szabályrendszert nem tudják használni. Én azonban, főleg a kezdő tőzsdézőket nagyon nem bátorítanám a lefele sávozásra, azaz esésben való egyre több részvény összegyűjtésére. Ez a stratégia ugyanis óriási veszélyeket rejt magában, ha nem körültekintően, minden eshetőséget figyelembe véve alkalmazzák. A kezdők esetében pedig nem várható el, hogy pont a lefele sávozásnál tudjanak szigorúan alkalmazott, soklépcsős technikát használni, aminek egyik fő eleme a hidegvér és a higgadtság, a technika következetes végigvitele. Aztán ha valamelyik ponton elbuknak (mondjuk a higgadtságon), akkor borul az egész taktika, a pénznek pedig búcsut lehet inteni. Kezdők számára olyan stratégiák lehetnek ideálisak, amelyek minden szituációra egy-egy lépéssel válaszolnak. Az EKT 1. szabálya annyit mond, hogy ha a részvény esik (max. 10%-ot), el kell adni. Ez egyetlen cselekvési pont, nem igényel semmifajta előképzettséget, semmifajta speciális emocionális hozzáállást, semmifajta igazi döntési kényszert: egyszerűen csak fel kell venni a telefont és kész. Az ügy meg van oldva.

Természetesen a 10% nem kell, hogy feltétlenül pont 10-et jelentsen. Lehet ez 8% is, lehet 5% és 15% (amikor a felét 5%-os esésnél adjuk el, a másik felét 15%-osnál) vagy 5% és 10%. De lehet akár 5-10-15 is, ha 3 részletben akarunk eladni. A lényeg ugyanis az, hogy ha a megvásárolt részvényünk a várt emelkedés helyett esik, akkor ott valami nincs rendben.

Részvényt veszek, mert abban bízok, hogy emekedni fog. De nem az történik, hanem esni kezd. Mit tegyek? Ha eladok, beismerem, hogy tévedtem, amikor az emelkedésre spekuláltam. Ha nem adok el, akkor nem ismerem be. A részvény mozgását érdekelni fogja a döntésem? Nem attól fog emelkedni, mert én, a kisbefektető arra spekulálok. Akkor pedig, ha esik, vajon megfordítja-e az esését az, hogy én egyre nagyobb veszteségbe kerülök? Szerintem nem. Akkor pedig a leghelyesebb, ha kiszállok, és hideg fejjel végiggondolom, hogy mi és miért nem úgy történt, ahogyan én szerettem volna.

A nyereséges befektetésekkel van a legkevesebb gond. A veszteségesekkel a legtöbb. Mind a kettőböl jut nekünk a tőzsdén. Kezdőként az első időkben sokszor találkozunk a veszteséges befektetésekkel. Adjuk el a veszteségest max. 10%-os bukóban, aztán álljunk tovább, koncentráljunk a következő lehetőségre. Nehéz veszteségben eladni, ezt elismerem – de hosszútávon mégis ez a legkifizetődöbb technika.

 

 

Főoldal

 

Daytrade USA trading tőzsdézés Amerikában alacsony jutalék nasdaq nyse no pattern daytrade rule  

 E-mail                     

(c) Intro 98 Bt., 2015.